Több, mint 6 éve annak, hogy a budapesti BKV-bérletemet egy koppenhágai biciklire cseréltem. Azt gondolom, csak úgy fejlődhet a személyiségünk, ha időről-időre kilépünk a saját, megszokott és kellemes komfort-zónánkból és új, számunkra ismeretlen és ingoványos területre tévedünk. Olyan szituációkba, amelyek előtt mély lélegzetet kell vennünk, és izzadni kezd a tenyerünk. Én mindenesetre régóta törekszem arra, hogy ilyen helyzetekbe hozzam magam.
Kíváncsi vagy, mi kell ahhoz, hogy sikeres legyél egy dániai állásinterjún? Nem tudod, mit pakolj a hátizsákodba, ha az esős évszak közepén mennél a Macchu Pichu-hoz? Ezekre, és még számtalan hasonló kérdésre biztosan választ kapsz majd, ha rendszeresen olvasod a bejegyzéseimet.
‘Sose gondolok bele abba, hogy valami nem sikerülhet…’ - avagy órát tartottam az ELTE-n
Nagyjából 7 éve még zöldfülű, álmodozó egyetemistaként koptattam az ELTE padjait. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy egy napon úgy térek vissza ezekre a régi folyosókra, hogy már én tartom az órát, a karrieremről és az eddigi élettapasztalataimról mesélve a mostani diákoknak.
Koppenhága járatlan utakon – 5 bennfentes tipp egy szuper dániai hétvégéhez
Koppenhágába utazol a közeljövőben, és szeretnéd, ha a kirándulás túlmutatna a Kis hableány, Tivoli, Nyhavn háromszögön? A dán fővárosba évente több, mint másfél millió turista érkezik, és többségük bizony a sétálóutcán és a Tivoli körül tobzódik, mit sem sejtve a város valódi hangulatáról. Dán dizájn, hygge, sárgafalú házikók, alternatív közösségek, rejtett jazz bárok. Íme 5 koppenhágai helyszín, amit látnod kell, ha ideutazol.
Dánia, a dizájn hazája
Az egyszerűség gyönyörködtet. A dánok tudják ezt, és nagyon magasra teszik a mércét. A Dániában töltött éveim alatt megtanultam, hogy a letisztultság nem olyan szépséget jelent, amihez már nincs mit hozzátenni, hanem olyat, amiből már nem lehet mit elvenni. De mitől világhírű a dán dizájnkultúra, és miért nyeri el Koppenhága évről-évre a világ egyik legélhetőbb városa címet?
Korábban megjelent
Írásaim.
Már az egyetemi éveim is alatt számos nyomtatott újságnak és online portálnak készítettem anyagokat. Budapest, Berlin, Dánia vagy éppen Nepál, az írásaim rengeteg témát és kultúrát érintettek, hiszen már akkor is lételemem volt az utazás és ezzel együtt a határok feszegetése.
A teljesség igénye nélkül, az alábbiakban összegyűjtöttem nektek a számomra legkedvesebb történeteket.
A ROMBA DŐLT ORSZÁG, AHOL NEM ÉRTIK EGYMÁST AZ EMBEREK
Van egy különös ország Ázsia szívében, ahol a 3000 méteres hegyeket dombvidéknek nevezik, ahol a buszjáratok helyett a rendszeres áramkimaradásoknak van menetrendje, sőt, az is teljesen természetes dolog, hogy a hindu istennőt buddhista kislányok közül választják ki. Körutazás Nepálban.
Berlin, a graffiti városa
Nehéz nem észrevenni: Berlinben a graffitis kultúra mindenütt jelen van. A hihetetlenül élénk street art kultúra a német fővárost egy hatalmas, felnőtteknek való játszótérré alakítja, a művészire pingált utcai szemeteskukák, az irodaházak falára festett cifra szörnyalakok és a tarka-barkán rohanó városi vonatok képével. Utcai felderítő riport a belvárosi szivárványhoz nem szokott átutazók szemüvegén keresztül.
Munkáskezek Dániában
Mi a különbség egy magyar és egy dán stílusban megírt önéletrajz között? Hogyan lehet egy bevásárlóközpont parkolójában állást találni? Végül pedig, de nem utolsósorban: kinek van kedve 37%-os adókulcs mellett dolgozni?
Riksák, selyemárusok és kóbor tehenek
Nepál, a Himalája és a Mount Everest hazája nemcsak a kalandvágyó hegymászók számára egyedülálló úti cél. A saját hagyományaikat őrző őshonos népcsoportok, valamint a hindu és a buddhista kultúra keveredése az európai nemzetállamok felől közelítve, hihetetlenül változatos közeget teremtett ebben a külvilágtól évszázadokig elzárt, ősi kultúrájú országban.
Római vakáció magyar módra – megélhetési koldusok a Colosseum árnyékában
Két-három hetes turnusokban Olaszországba utazó magyar karaván, fejenként napi 40 eurós bevétel koldulásból. Munkanélküli fiatal és kertes házban lakó családapa együtt kéregetnek Róma utcáin. Kik ők, hogyan boldogulnak és mi hajtja őket?
Mezítláb Skandináviában
Dániába érkezésemet mezítlábas költözésnek mondanám, hiszen nagy bajba kerül az ember lánya, ha a Ryanair 20 kilogrammos poggyászlimitjébe kell bepakolnia az egész életét, ráadásul egy északi országba készülvén. Egy darab bakancsnál, egy tornacipőnél, és egy „vízálló” télikabátnál nemigen fért több a bőröndömbe, és azt is tudtam már az elejétől fogva, hogy kelet-európaiként beilleszkedni a világ egyik legjólétibb társadalmába nem lesz egyszerű.
Fesztiválok Dániában – karszalag pár órányi önkéntes munkádért cserébe
6 évnyi lelkes magyarországi fesztiválozás után idén először fordult elő, hogy úgy döntöttem, nem vásárolok karszalagot a SZIGET-re. Ám ez nem jelenti azt, hogy az idei nyaram fesztiválélmény és világhírű zenekarok koncertje nélkül múlt volna el: Dániában maradtam, és olyan fesztiválokon vettem részt ingyenesen, ahol Lana del Rey vagy a The Rolling Stones nagyságú hírességek léptek fel. Miben különbözik egy dán és egy magyar fesztivál? Hogyan működik az önkéntesekre építő, több ezer fiatalnak ingyenes és minőségi szórakozást biztosító skandináv fesztiválmodell?
Egyetem és nyelvtanulás Dániában: (Majdnem) teljesen ingyen!
Mielőtt kiutaztam volna a skandináv országba, valahol olvastam, hogy az aarhusi egyetem kampuszát beválasztották a világ legszebb egyetemi kampuszai közé. Elvárásaimat csak tovább tetőzte, hogy az egyetemek tudományos teljesítményét világszerte listázó, a saját műfajában mérvadónak számító QS Rankings alapján Aarhus a világ top 100 egyetemei között van. Bár sosem értettem, hogy ki és mi alapján állítja össze ezeket a jól hangzó rangsorokat, ezek alapján izgatottan vártam a taláros professzorokat és a boltíves udvarokat, mint amilyenek a Harry Potter-regényekből, de legalábbis Oxfordból az emlékezetemben éltek.